Ingatlan adásvételi szerződések esetén gyakran találkozhatunk a „tulajdonjog fenntartással” való eladás és a „függőben tartással” való eladás kifejezésekkel. Azonban e kifejezések jelentése és a szerződésben játszott szerepe sokaknak nem világos. Mit jelent a tulajdonjog fenntartás és a függőben tartás?
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?
A szellemi tulajdon egyik legjellemzőbb formája a szabadalom, amely a találmányok jogi védelmére szolgál. Ha valaki újszerű megoldással áll elő az élet valamely területén, akkor gyakran elhangzik, hogy „ezt szabadalmazni kellene”. Felmerül a kérdés, hogy milyen újdonság részesülhet szabadalmi védelemben, és mit értünk találmány alatt?
Rendszerint a szerződést megkötő feleknek van lehetőségük arra, hogy a szerződésüket közös megegyezéssel módosítsák. A Polgári Törvénykönyv azonban egyes esetekben lehetőséget biztosít arra, hogy külső szereplőként a bíróság módosítsa a szerződést, alakítva ezzel a szerződő felek közötti kapcsolatot.Milyen szerződések esetén lehet szó a bírósági szerződésmódosításról, és melyek a módosítás feltételei?
A szavatosság fogalma viszonylag széles körben ismert. Sokan tudják, hogy ha valaki hibás árut vásárol, akkor az eladó szavatossággal tartozik. Szavatosságról azonban nem csak egy dolog fizikai minőségével, megfelelőségével kapcsolatban beszélhetünk. Létezik az úgynevezett jogszavatosság is, amely a tulajdonnak vagy más jogoknak az akadálymentes megszerzését biztosítja. Mit jelent a jogszavatosság, és milyen kötelezettségekkel jár?
Az örökhagyó a vagyonáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Ahhoz, hogy egy okirat végrendeletnek minősüljön, két alapvető feltételt kell teljesítenie: egyrészt az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, másrészt külsőleg az örökhagyótól származónak kell lennie. A végrendelet alapvető célja az örökhagyó végakaratának érvényre juttatása. Időről-időre előfordul, hogy olyan személy, aki örökös vagy végrendelet híján az lenne meg szeretné támadni a végrendeletet. Milyen okokból támadható meg a végrendelet?
)
){kind=icon}
