Egyre nagyobb problémát jelent az építőipari munkaerőhiány, ezzel együtt azonban az ágazat gépesítettsége sem teszi lehetővé a felmerülő igények szerinti bővülést. Ennek kapcsán november végén együttműködési megállapodást írt alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az építőipar teljesítményének növeléséről. Koji László, a Szakszövetség elnöke a szervezet évzáró közgyűlésén hivatalosan is bejelentette, hogy legkésőbb januárban megjelennek az építőipar gépesítését támogató pályázatok - írja a Világgazdaság.
A januárban megjelenő pályázat 20 milliárd forint keretösszegű lesz, amellyel az ágazat gépesítését segíti az állam. Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a jelenlegi 550-600 milliárd forintnyi megrendelés teljesítésére már nem képes az ágazat, a következő években ráadásul a mostaninál is nagyobb bővülést kellene produkálnia.
A hamarosan megjelenő pályázatok technológiai, automatizálási eszközök beszerzését támogatják, segítve az ágazat szereplőinek a kapacitások bővítését és a technológiai váltást.
Mindenképpen pozitív, hogy - amint az a közelmúltban a nemzetgazdasági miniszter által összehívott ágazati csúcstalálkozón kiderült - a szakma képviselőinek 90-95 százaléka azonosan látja a tennivalókat.
Ezek egyike a foglalkoztatási gondok kezelése. Bár az e téren mélypontot jelentő 2013-hoz képest már 35 ezerrel több dolgozót tartanak nyilván a területen, a nettó létszámnövekedés legfeljebb 20-25 ezer fő. A többiek ugyanis eddig is ott dolgoztak, de csak most jelentették be őket. A foglalkoztatás kifehéredése örvendetes, de a további létszámbővítés akadályai nem a munkáltatói, hanem a munkavállalói oldalon vannak: a zömmel be sem tanított segédmunkásokkal felduzzasztott állomány mellett nincs további tartalék a munkaerőpiacon, illetve csak nagy pénzért lenne kapható. A 20-25 százalékos lakásdrágulás kapcsán Koji László felvetette, hogy érdemes lenne megvizsgálni, kinek mekkora része van benne. Az építőipart ugyanis még a budapesti lakások esetében sem terheli 9,3 százaléknál több.
Szintén egyre sürgetőbb kérdés a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása, amit azonban egyelőre nem vizsgál a kormány.